Főként a szakmunkások veszítenek jövőre

A cégek többsége befagyasztaná jövőre a béreket, 37 százalékuk viszont emelést,
6 százalékuk pedig csökkentést tervez – ez derül ki a DGS Global Research felméréséből.
A válaszok alapján a munkaköri besorolás jelentősen befolyásolja a fizetés változását.
Egyértelmű „vesztesek” a felsővezetők, a középvezetők azonban kedvezőbb béremelési kilátásokra számíthatnak.
Nyertesek a diplomás szakemberek, ugyanakkor a szakmunkások és a mesterszakmunkások bére annak ellenére csökken,
hogy foglalkoztatóik csak nehezen képesek pótolni őket. Főleg a magyar tulajdonban
levő vállalatok tartják kevésbé fontosnak és szükségesnek fizikai munkavállalóik bérének emelését.
A bértervezési elképzelésekkel foglalkozó kutatás kitért a választható béren kívüli juttatásokkal
kapcsolatos tervekre is. Kiderült, legkevésbé az állami, önkormányzati szervek adnak
plusz- támogatást munkavállalóiknak. Ahol a keresetek csökkenését tervezik, elsősorban
ezeket a külön juttatásokat vonják majd el a dolgozóktól, amiben főleg a 100 százalékban
magyar tulajdonú cégek gondolkodnak.

A vállalatok terveznek, a kormány és a szociális partnerek közben a jövő évi bruttó bérajánláson
és a minimálbér emelésén egyezkednek. A szakszervezetek 71 ezer 500 forintról 80 ezer forintra
növelnék a legkisebb bért, de a reálértéken csaknem hétszázalékos növelést abszurdnak tartják a munkáltatók.
A személyi jövedelemadó sávjának eltolása és az adójóváírás változása miatt jövőre az átlagnál
többet keresők nettó jövedelme nő, így a kormány azoknak javasol bruttó béremelést,
akiknek a keresete jóval elmarad az átlagtól. A szakszervezetek viszont kijelentették,
nem csak az átlagot képviselik, ezért céljuk, hogy az átlagnál kevesebbet keresők helyzete se romoljon.
A vita holnap folytatódik.

Rózsa Gergely, az Ecostat társadalmi elemzések osztályának vezetője szerint a cégek döntenek,
és ő úgy véli, az ideihez hasonlóan változhatnak jövőre is a bérek. Átlagosan nőhetnek,
de ezt a munkavállalók egyénileg alig érzékelik. Ezt azzal magyarázta, hogy bár úgy tűnik,
hogy a válság ellenére elsősorban a versenyszférában növekedtek a bruttó átlagkeresetek,
a valóságban azonban csak egy-két ágazatban emelkedtek a bérek, legtöbb esetben viszont csak arról van szó,
hogy elbocsátották az alacsonyabb keresetű munkavállalókat. Sok ágazatban azonban a bruttó
keresetek is mérséklődtek. Általában nem a fizetéseket csökkentették a munkáltatók,
többnyire inkább a prémiumokat nem fizették ki. A gyógyszeripart kevésbé érintette a válság,
onnan kevés dolgozót bocsátottak el, és a keresetek is nőttek. Javulás jellemezte
még a papír- és nyomdaipart, a gazdasági szolgáltatásokat. A feldolgozóipar volt a válság egyik
legnagyobb vesztese, elsősorban Közép- és Nyugat-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon esett
legjobban a foglalkoztatás.

Eddig a multicégek és a nagyvállalatok nagy része zárt be és bocsátotta el alkalmazottait,
most a középvállalkozások kerülnek hasonló helyzetbe. Szedlárné Gáll Ibolya munkaerő-piaci
szakértő korábban kifejtette, a középvállalkozások azért tudtak eddig várni, mert voltak tartalékaik,
általában kurrens terméket gyártottak, amire sok külföldi megrendelésük volt. Elsősorban azok a cégek
maradtak talpon, ahol a főtulajdonosok mellett a dolgozók is vásárolhattak részvénycsomagokat.
Az alkalmazottak a megélhetés miatt a beruházás mellett döntöttek, és képesek voltak
a nyereség egy részéről lemondani. Várható azonban, hogy a külföldiek többsége kivonul az országból,
akár tulajdonosi pozícióban vannak, akár felvásárlók. Ez az érintett cégeknél dolgozók bérén is meglátszik majd.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb jelentése szerint az év első kilenc hónapjában
összesen 32 ezer 800 dolgozót érintett a csoportos létszámleépítés bejelentése, ami több mint kétszeres
növekedést jelez az előző év azonos időszakához képest. Szeptemberben a legnagyobb létszámot érintő
csoportos leépítési bejelentések Közép-Magyarországról, Közép- és Dél-Dunántúlról érkeztek.
Az ágazati megoszlást tekintve szeptemberben az érintett létszám 41,1 százalékát a feldolgozóiparból,
18,8 százalékát a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágból és 11,5 százalékát az ingatlanügyek,
gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágból készültek elbocsátani. Feltehetően ezekben az iparágakban
a bérek sem emelkednek majd.

Hozzászólások: (0)

Címkék:  bérek, adózás