Cafeteria 2012
Hogy is nézzenek ki a következı évtized béren kívüli juttatásai?
Érdekes gondolatkísérletbe kezdtek a választások körül a cafeteriatrend.hu weboldal és
szakmai partnerei. Egy felmérés keretein belül azt a kérdést tették fel cafeteriát üzemeltetı
vállalkozások felelıs szakembereinek, a juttatásokat használó munkavállalóknak, utalvány
illetve pénztár szolgáltatóknak, hogy ha módjuk lenne rá, ık hogyan alakítanák az
elkövetkezı évek cafeteriára vonatkozó szabályait.

A 216 válaszadó egy három fı területre osztható kérdıívvel kellett, hogy megbirkózzon. Az
elsı szakaszban azt vizsgáltuk, milyen költési célokat támogassanak az adótörvények, és
milyen mértékben. A második rész azokat a magasabb rendő indokokat kereste, amiért
létjogosultsága van az ilyen kedvezményeknek. A záró szakaszban pedig a jelenleg
legégetıbb problémákról és az ezekre adható megoldásokról faggattuk a kitöltıket.
Az értékelés megkezdésekor szertefoszlott az a hirtelen aggodalom, hogy a beérkezı adatokat
majd nem lehet jól felhasználni, hiszen a 2009-2010-es évváltás után úgyis mindenki azt fogja
kívánni, hogy azonnal állítsuk vissza az adómentességet.

Hát nem ez történt!
A megkérdezettek felelős gondolkodásról adtak tanúbizonyságot. A matematikai átlagot
figyelve kicsit úgy tűnhet, hogy már meg is barátkoztunk ezzel a 25%-os kedvezményes
adózással, de a kép azért sokkal árnyaltabb. Vannak olyan juttatási területek, ahol nagy igény
fogalmazódott meg az adócsökkentésre, máshol elfogadott a jelenlegi adó mértéke, néhány
helyen azonban az adó mértékének emelését is elfogadnák a nyilatkozók.

Nekünk ez a fontos
Az első szakasz értékelése során összeszámoltuk azokat a véleményeket, melyekben a
válaszadók az egyes juttatásokra azt nyilatkozták, hogy nem kell, hogy támogatott formája
legyen a természetbeni juttatásoknak.
Így a sor másik végén a legszükségesebb elemként az étkezés támogatása jelenik meg. Ezt
követik a gyermek iskolakezdésének, az üdülés, pihenésnek a támogatása.
A további előkelő helyekre még az egészségmegőrzés, a nyugdíj célú megtakarítások, az
internet és a képzések jutottak be.
Feltűnő inkább az, milyen juttatások maradtak ki a válaszok alapján a tízes listáról. A helyi
közlekedés támogatása és az apró munkáltatói ajándékok nem jutottak be az élmezőnybe.
Pedig a csekély értékű ajándékutalvány nagy favoritként rendkívül közkedvelt eleme volt a
2009-es cafeteria rendszereknek.
A kérdőív további részeit összehasonlítva azonban jól látszott, hogy a konkrétan nevén
nevezett csekély értékő ajándék sokkal jobban szerepelt az adózási kérdéseknél, mint a
törvényalkotó által eredetileg támogatni kívánt cél. (a munkáltató különböző alkalmakkor
adhasson kisebb ajándékokat a dolgozóinak)

Mennyi adót fizessünk?
Az egyes felhasználási területnél, ha már belekerültek a jövő évek cafeteriájába azt is
megkérdeztük, hogy mekkora kedvezménnyel támogassa az adórendszer ezeket. Az
egyszerűség kedvéért a 0% és 25% adó közül választhattak a kitöltők.
A szükségességi toplistán ez a kérdés némi átrendezést eredményezett. Tehát több esetben
nem egyezik meg a támogatandó felhasználási kör fontossága, és az erre biztosított adózási
támogatás.

Az első 10 helyre, kvázi az adómentesnek kívánt elemek közé bekerültek az utazási
támogatások mind közigazgatási határon belülről, mind kívülről. Sokat javított az adó
mértékének meghatározása a gyógyulás támogatásánál, hiszen adózási mérték alapján több
nála szükségesebb elemet is maga mögé utasított.
Emellett fontossági listán harmadikként szereplı üdülés, pihenés támogatása esetén a
válaszadók fele elfogadhatónak tartja a 25%-os adót.
A szükségességéhez viszonyítva nagyobb adóterhelésre (25%) kaptak még javaslatot a nem
közvetlen a munkavégzéshez kapcsolódó képzés, a kulturális felhasználás mind a belépık,
mind a könyv és CD vásárlás terén valamint a sporttolás támogatása.

Miért lesz szükség a béren kívüli juttatásokra?
Az indokok, okok listavezetıje az alacsonynak értékelt bérek költséghatékony kiegészítése.
Mindössze 10 százalékkal marad el a vélemények számában az egészségmegırzés, melyre a
megkérdezettek szerint nem fordítanánk elegendı figyelmet és pénzt, ha ezt külön nem
támogatná a munkáltató illetve az adórendszer.
Majdnem minden negyedik kitöltı fogalmazott meg olyan véleményt, miszerint a munkabért
terhelı magas adóterhek mellett fontos, hogy költséghatékony eszközök is a munkáltatók
rendelkezésére álljanak.

Problémák és megoldások
Ez az a pont, ahol a kérdıív szerkesztıjeként az adó mértékének csökkentését vártam a
válaszok nagy százalékában. Ezzel szemben a jelenlegi probléma listavezetı a meleg étkezési
támogatásának elfogadása. 56 kitöltı nyilatkozott úgy, hogy komoly gondot okoz neki az
elfogadóhelyek gyakorlata. Sokszor még az üzletek sincsenek tisztában azzal, hogy mire
fogadják el szabályosan az utalványt, és milyen vásárlás mellett kell körbenézni, hogy nem
áll-e egy adóellenır a pénztárgép környékén. Vannak üzletek akik egyes kibocsájtók jegyét
ceruzára is elfogadják, másokét még kiflire sem, kizárólag grillcsirkét szolgálnak ki ezért.
A szabályok ilyen szabad, pl.: a meleg étel utalványának színétıl függı értelmezése okozza a
legtöbb fejfájást a munkavállalóknak és rajtuk keresztül a munkáltatóiknak is.
A megfogalmazott megoldások közt gyakori ötlet a 2009-eshez hasonló helyzet visszaállítása.
A válaszadók 20%-a a „hideg étel” vásárlásának lehetıségét tartaná célravezetınek, akár itt is
25%-os adókulcsot alkalmazva.
Azért nem marad ki a kevesebb adófizetés igényének megfogalmazása sem. Ezen a téren a
csekély értékő ajándékutalvány és a nyugdíj célú megtakarítások vezetnek.
A nyugdíj célú megtakarítások támogatása kisebb adótételekkel nem meglepı, hiszen a
kimondottan errıl szóló korábbi listán is a negyedik helyen végzett, és a munkavállalók
valamint a munkáltatók is egyre inkább érzik, hogy ki kell venniük a részüket a jövıbeli
nyugdíj megteremtésébıl.

A csekély értékő ajándékutalvány kedvezményes adózású körbe sorolása itt a felmérés végén
ahogy már említettem egy kis meglepetés a szakértı szem számára. Ezt az okozza, hogy a
felhasználási kör rangsorában a munkáltató ajándékai a 25. helyen végeztek, míg a nevén
nevezett ajándékutalványra sok válaszadó jelezte, hogy kevesebb adót tart kívánatosnak.
Ez a tény jól mutatja, hogy az egyes juttatások szabályozásánál nincs könnyő helyzetben a
törvényalkotó sem, hiszen a magyar lelemény könnyen csinál a sokféle célra használható
háromszor csekély értékő ajándékból „papír pénzt”.

Összegezve jól látszik, hogy van néhány olyan lehetıség, ahol kis módosítással nagyban
lehetne javítani a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos munkáltatói, munkavállalói
elégedettséget. A harmadik rész kisebb arányban jelentkezı javaslatai is frappáns, új ötleteket
hordoznak a rugalmasabb felhasználásra, ésszerőbb adminisztrációs terhekre.
Különösen figyelemre méltó, hogy a javaslatok jó része nem kizárólag arról szól, hogy
mindenképpen kevesebb adót kelljen fizetni, így a megvalósításuk sem okozná az államkassza
kiürítését.

A részleteket tartalmazó beszámolót innen töltheti le: www.cafeteriatrend.hu/fb.pdf 

Fata László
vezetı tanácsadó
Cafeteria net